Rólunk

1. A Budapesti Tavaszi Fesztivál története:

Az első Budapesti Tavaszi Fesztivált 1981-ban rendezték meg, célja a főváros és az ország turisztikai forgalmának élénkítése volt. A kezdeményezés az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőhelyettesének, Lengyel Mártonnak köszönhető, aki kiemelt stratégiai céljának tekintette, hogy egy olyan eseménysorozatot hozzanak létre, amely megvalósítja itthon is a kultúrturizmus fogalmát. Az 1989-es rendszerváltás előtt jelentősége abban is állt, hogy ez az eseménysorozat képes volt a vasfüggönyön túlra csábítani nemzetközi hírű vagy emigrált előadókat. Így járt itt a fesztivál keretében Cziffra György vagy Vásáry Tamás is.

Az elmúlt több, mint négy évtizedben a fesztivál komoly nemzetközi hírnévre tett szert, történelme során számos világsztár megfordult az esemény alatt a budapesti színpadokon, koncerttermekben. Játszott itt Nigel Kennedy, a Dán Királyi Balett, Philip Glass, Erik Truffaz, Zubin Mehta, Goran Bregovic, fellépett John Malkovich és még számos világhírű külföldi művész.

A többnapos eseménysorozatot általában tavasz közepén, a tavaszi napforduló környékén rendezik meg, és mintegy két hétig tart. Nagyon változatos a műfaji felhozatala, a komolyzene mellett jazz, tánc, képzőművészeti kiállítások és előadások sem hiányozhatnak a programjából, ahogy a könnyedebb szabadtéri események sem.

A fesztivál – hazai viszonylatban igen kiemelkedő mutatók mellett – jelentős külföldi elismerésekben is részesült. 2004-ben például a tekintélyes holland Lokale Festiviteiten internetes oldal összeállította Európa ötven legjobb fesztiváljának listáját, amelyen Magyarországról a Budapesti Tavaszi Fesztivál mellett csak a Sziget Fesztivál jelent meg. 2005-ben a KulturForum Europa a Budapesti Tavaszi Fesztivált Magyarország kulturális nagyköveteként Európai Kulturális Díjjal jutalmazta.

2. Megvalósulás:

2.1. Célok

A fesztivál kiemelt célja a hazai programturizmus fellendítése volt egy változatos, nemzetközi sztárokat is felvonultató műsor kínálattal. Ennek sikerességét a 2000-es évek közepének adatai jól alátámasztják. Hogy képet kapjunk a fesztivál sokszínűségéről, 2009-ben például a Budapesti Tavaszi Fesztivál 40 helyszínén 128 eseményre került sor: 14 zenekari hangverseny, 15 kamaraest, 4 templomi koncert, 7 operaelőadás, 2 operett, 8 tánc- és 23 színházi előadás, 7 gyermekprogram, 4 népzene/néptánc, 3 jazz, 1 világzenei és 2 crossover koncert, 8 egyéb program, 2 szakmai rendezvény és 28 kiállítás tette változatossá a fesztivált. A Vörösmarty téren 60 ingyenesen látogatható program valósult meg. Ugyanebben az évben közel a jegyeladások harmadát, mintegy 28%-át a külföldi jegyvásárlók tették ki. Ekkora nemzetközi forgalomból a város is sokat profitál, mivel az ide érkező turisták költése (szálloda, étkezés, közlekedés) többszöröse a fesztiválnak juttatott állami támogatások összegének.

2009-ban vezették be a fesztivál egy évtizeden át meghatározó, sokak által ismert piros kockás arculatát és ekkor lett a Budapesti Tavaszi Fesztivál jelképe a piros szék is. Az augusztusi kampány-előkészítő időszakban a kommunikációs anyagokhoz számos kép készült a „piros székkel” a fesztivál különböző helyszínein (például a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház előtt vagy a Zeneakadémián), amely a plakátokon, szórólapokon, a beharangozó filmben és a TCR (társadalmi célú reklám) szpotokban tért vissza. A fesztivál előtt a székek „óriás kültéri változatai” is elkészültek, amelyek a főváros tíz különböző pontján díszítették Budapestet. A fesztivál részévé vált a budapestiek életének is, és a városarculat egyik meghatározó eleme lett. 

Forrás: Koch Andrea: Harmincéves a Budapesti Tavaszi Fesztivál
https://mtu.gov.hu/documents/prod/Bulletin-2009_3.pdf

2.2. Szervezők, támogatások, fesztiváligazgatók, fontosabb helyszínek

A fesztivál hagyományosan állami támogatásból, a főváros hozzájárulásával, valamint szponzorok segítségével valósult meg. Ezt egészítette ki a jegybevételből származó jövedelem. Míg 1997-ben a fesztivál teljes költségvetése 257 300 forint volt, addig 2009- elérte az 1,56 milliárd forintot. A következő években ugyan az állami támogatás mértéke csökkent, de az általános eloszlás szerint a főváros a költségek kb. 10%-át viselte, míg a kormány a turisztikai, kulturális szervezetei által a szükséges büdzsé kb. 30%-át biztosította – a maradék 60%-ot a bevétel fedezte.

A fesztivál Budapest megannyi ikonikus helyszínén zajlott, mint az Operaház, a Zeneakadémia, az Erkel Színház, a Pesti Vigadó, az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Kongresszusi Központ, a  Trafó, Budapest Jazz Club, az Akvárium Klub, a Várkert Bazár, a Budapest Music Center alamint a Művészetek Palotája. De részt vettek benne múzeumok, kultúrintézetek, színházak, színjátszó helyek is, és több szabadtéri helyszínen is tartottak programokat, mint a Vörösmarty téren vagy a Hősök terén.

2006-ban a fesztivál keretein belül rendezték meg először a Budapesti Fringe Fesztivált is.

Idővel vidéken is egyre több városban, így Debrecenben, Győrben, Kecskeméten  Szentendrén, Gyulán, Pécsett, Egerben, Sopronban, Szegeden és Szombathelyen követték a fővárosi példát, s tavaszonként, közel a budapestivel egy időben, ők is megszervezték a maguk tavaszi fesztiválját.

 

3. Tematika és Programkínálat:

3.1.   1981-1990

Már a 80-as években változatos és sokszínű programkínálattal indult el a fesztivál. Ekkor még a szovjet blokk országaként kiemelten fontos volt az emigrált, vasfüggönyön túli művészek hazacsábítása egy-egy koncertre (mint Czifra György zongoraestje Chopin műveiből), ezzel együtt  általában túlsúlyban voltak a testvéri szocialista országok szülöttei. A műsorkínálatban ekkor még jelentős számban szerepeltek a magyar klasszikusok is, Liszt és Bartók népszerűsége szembetűnő. 

A műsor gerincét a klasszikus zenei felhozatal adta, nagyzenekari művek (Haydntől Beethovenen át Mahlerig), valamint opera és balett előadások. A kortárs vonal a színház és képzőművészet terén érvényesült, illetve ekkoriban még a mozik és tematikus vetítések is a műsor fontos részei voltak. 

3.2.   1991-2000

A rendszerváltás után a világ kitárult, és ez a szabadabb légkör és a vasfüggöny leomlása a műsorkínálatban is érezhetővé vált. A fesztiválok egyre nagyobb szabásúak lettek, megjelent az a máig jelenlévő struktúra, hogy a Tavaszi Fesztivál részét képezik kisebb, specifikusabb fesztiválok is, mint például 1993-ban az Interfolktánc fesztivál, az 1. Budapesti Folkfesztivál vagy a Mellékbolygók – Hangversenyek szállodákban. 1995-ben erős északi (izlandi-dán-svéd-norvég-finn) vonal érezhető a műsor összeállításakor, a 2000-es millenniumi évet pedig gigászi programsorozattal és több alfesztivállal ünnepelték.

3.3.   2001-2010

A kétezres években a korábbi tendencia folytatódott, a külföldi előadók mellett a hazai művészeti élet krémje is a programsorozat része volt. Jeles évekhez tematikus kínálattal készült a fesztivál: 2004-ben Üdvözlünk Európa címmel az ország EU-csatlakozást ünneplendő szintén hatalmas fesztivált hoztak tető alá. Az európai tematika nem csak az előadott művek összeválogatása során volt fontos, de az előadók is a kontinens minden szegletéből érkeztek. Ekkor jelennek meg és válnak hangsúlyosan fontossá a változatos szabadtéri programok is. 

3.4.   2011-2019

2014-ben struktúraváltás történt a fesztivál finanszírozásban, innentől kezdve a Művészetek Palotája (MÜPA), a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ és a Magyar Turizmus Zrt . szervezésében valósult meg az esemény. A zene, szín- és táncművészet klasszikusabb vonala mellett a fotó, a film és az újcirkusz is fontos eleme maradt a fesztiválnak. A nemzetközi fellépők változatlanul kiemelten fontosak. 

4. BTF a pandémia alatt:

4.1.   2020 – elmaradt a fesztivál

2020 tavaszán Magyarország kormányának döntése értelmében, a tomboló COVID járvány miatt elmaradt a jubileumi 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál. A fesztivál szervezői kijelentették, hogy mindent megtesznek azért, hogy a jubileumi fesztivál tervezett programjából minél több produkció eljuthasson majd a közönséghez a későbbiekben. A járványhelyzetben a fellépők és a résztvevők biztonsága volt a legfontosabb, így abban az évben a mintegy 100 programmal leszervezett fesztivált nem sokkal az indulás kitűzött dátuma előtt lemondták. 

4.2.   2021 – online programok

Online, ingyenesen steamelhető programokkal rendezték meg a 41. tavaszi fesztivált április 9. és 18. között A fesztivál szlogenje a „Budapesten a kultúra szabad, a kultúra mindenkié” volt. Ebben az évben a korábbi évtizedes hagyományoknak vége szakadt, és februárban a korábbi szerződés lejártával az állam kivonult a fesztivál finanszírozásából, a pandémia nehézségei után megint szinte lehetetlen helyzetbe sodorva a szervezőket. 

A 2021-es fesztivál alatt minden este egy highlight eseményt streamelt az telex.hu és a többi program is ingyenesen elérhető és nézhető volt a fesztivál csatornáin és a társszervezők saját felületein. A szokatlan helyzet ellenére a kínálat színvonala és változatossága megmaradt, a 90. születésnapját ünneplő Novák Ferenc Tata koreográfiája, Snétberger Ferenc és a Keller Kvartett Hallgatója, Bodó Viktor rendezése, Prieger Zsolt és Törőcsik Franciska Pilinszky 100 előadása is mind garancia volt a fesztivál által képviselt minőség bemutatására. A szervezők ezzel a kulturális élménysorozattal segítették a hónapok óta korlátozások között élők számára elviselni a bezártságot, egyben folytatták a felbecsülhetetlen értékű fővárosi fesztivál hagyományát.

5. Megújuló fesztivál:

5.1.  Fesztivál a Budapest Brand szervezésében (új célok, küldetés)

A 2020-ben a korábbi BFTK és BVA összeolvadásából megszülető Budapest Brand nZrt.-hez került a fesztivál szervezése. Ebben az évben a koronavírus járvány miatt a fesztivál elmaradt. 2021-ben a kormány nem újította meg a szerződését a fővárosi önkormányzattal, amelynek innentől állami támogatás nélkül, saját forrásból kell megrendeznie a többhetes programsorozatot. 2021-ben a 41. Tavaszi Fesztivált online formában rendezték meg. 

2022-ben 17 nap alatt 100 helyszínen 170 program vár minden résztvevőt. Ebben az évben a hagyományos időrendi műfaji felosztás mellett hat tematikus csoportosítást, úgynevezett élményutat is ajánl a fesztivál, amelyek új szempont alapján teszik felfedezhetővé a programkínálatot. A fesztivál új küldetése, hogy nem csupán újra birtokba vegyük a már ismerős tereket, hanem nyissunk az újra: nézzünk friss szemmel a környezetünkre, hallgassuk kíváncsisággal egymás történeteit, alakítsuk ki a közösségi együttlét aktív formáit. Már nemcsak egy, a nemzeti fesztiválkínálatban is kiemelkedő program összerakása és a kultúrturisták idecsábítása a cél, hanem a budapestiek bevonása és megszólítása is, a helyi hangoknak, közösségeknek és művészeknek teret adva. A fesztivál a megszokott helyszínek helyett a kultúrát a márványtermekből ki akarja vinni a közterekre, utcákra, parkokba és ezzel mindenki számára elérhetővé tenni. 

5.2.   Arculatváltás

2021-ben új logóval született újjá a fesztivál, a kezdeti hagyományokhoz visszanyúlva a korábbi tulipán motívum kapott egy új, XXI. századi külsőt. 

5.3.  Kerületi együttműködéses kiépítése (BŐF 2021)

A főváros ereje sokszínűségében, kerületeinek változatosságában, az ott élők és alkotók kreativitásában rejlik. A 2021-es Őszi Fesztiválon kezdésként  négy kerület csatlakozott az eseményhez, ahol a főváros támogatásával, de helyi szervezésben valósultak meg a helyi jellegzetességekre építő, de minden látogató számára élményt nyújtó programsorozatok. Ez 2022-es tavaszi fesztivál alatt további helyszínekkel bővült.

6. Budapesti Tavaszi Fesztivál 2022-ben:

A Budapesti Tavaszi Fesztivál a város sokszínűségének ünnepe, a találkozás élményét adja a fesztivál: találkozásnak egymással, a felfedezésre váró helyszínekkel és izgalmas témákkal. A kerületeken, közösségeken és műfajokon áthúzódó programkavalkád összeköti a várost és a benne élőket. Április 29. és május 15. között táncol, zenél, játszik és ünnepel a város, és ebbe a színes kavalkádba bárki bekapcsolódhat – hiszen mind kortársak vagyunk.

1.1.   Arculat (új színvilág, logó, Együtt a város, Kortársak vagyunk)

A fesztivál fő szlogenje – együtt a város – új küldetését is tükrözi, de fontos maradt a kortárs vonal hangsúlyozása és megvalósítása is. Az idei eseménysorozat alatt olyan aktualitásokról gondolkodnak alkotók a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet nyelvén, mint az anyaság, az európaiság, vagy a fenntarthatóság. Az új logó mellé egy vibráló, élénk, tavaszi színekből álló színpaletta is került, amely a fesztivál minden felületén és kommunikációs anyagán visszaköszön. 

1.2.   Kerületek

A fesztivált szervező Budapest Brand nZrt., a főváros hivatalos turisztikai, kulturális és marketing szervezete számára kiemelt fontosságú a kerületekkel való együttműködés. A városi élményt akkor lehet igazán kiteljesíteni, ha belakják a programok azokat a helyszíneket is, ahová korábban nem jutott el a fesztivál. Most tavasszal a belváros mellett a kevésbé szem előtt lévő városrészek felé is nyit a fesztivál, ahol rendkívül izgalmas programok várnak minden érdeklődőt. A XV. kerület köztereit és a Budapesti Közművek ottani telephelyét éppúgy felfedezhetik, mint a Római-part történeteit és az egykori Goldberger gyárat Óbudán, vagy a XXII. kerületben található Art Quarter Budapest privát alkotóházat, és a budafoki pincéket, udvarokat, a rehabilitált Dunapart-szakaszt, amiket talán nem ismernek eléggé, akik nem azon a környéken laknak. A 2022-es Tavaszi Fesztivál csatlakozó kerületei az, I., II. III., VIII., XI., XV. és XXII. kerület. 

1.3.   Helyszínek

A fesztivál új helyszíneket vezet be a városi kulturális életbe, mint a Városmajori Színpadhoz tartozó margitszigeti Kristály Színtér, de a város köztereire is hoz izgalmas kulturális programokat: vásárcsarnokokban tart koncertet, napozóteraszt nyit, táncolni lehet a Madách téren, vagy éppen volt ipari területeken pezsdül fel az élet, mint a Goldeberger gyár vagy a józsefvárosi Szeszgyár területe. 

1.4.   Tervezett programok

Az idei Tavaszi Fesztiválon Budapestre érkezik az utóbbi évek egyik legnagyobb európai színházi szenzációja, Avignon és Amszterdam után a Vígszínházban látható május 4-én és 5-én Mundruczó Kornél rendezésében Wéber Kata “Pieces of a Woman” című drámája a lengyel TR Warszava előadásában. A női sorsokat, az örökérvényű bűn és bűnhődés témakörét a #metoo korában vizsgáló történet eredeti színpadi feldolgozását a legrangosabb lengyel díjakkal ismerték el. Azoknak is különleges élményt jelenthet, akik találkoztak a filmes változattal a mozikban, vagy a Netflixen.

Amerikából jöttem! Április 30-án a Budapesti Fesztiválzenekar nyitóhangversenyével indul a programsorozat, „Still, Adams, Ives” címmel. A koncert az „afroamerikai szerzők doyenje”, a szimfonikus dzsessz egyik legnagyobbja, William Grant Still művével kezdődik, majd a Steve Reich utáni éra egyik legkiemelkedőbb komponistája, John Adams hegedűversenyével folytatódik. Utóbbihoz aligha találhatnánk autentikusabb előadókat, mint a szerzővel személyesen is dolgozó Leila Josefowicz és David Robertson.

Az idei tavaszi Fesztivál a Tánc világnapján kezdődik, az egész hétvégét ennek a műfajnak szenteljük. Április 29-én a város számos pontján tűnnek fel flashmob-szerűen táncosok a Kolosy tértől a Teleki térig, a Fény utcai piactól Újpalotáig, este pedig a Duda Éva Társulat Golden Section / I Shall Be Free című dupla bemutatója avatja fel az egykori margitszigeti Ásványvízpalackozóban nyíló Kristály Színteret. Szombaton, a Madách téren mutatkoznak be a legkülönfélébb műfajokban aktív tánciskolák közösségei. Lesz itt többek között néptánc, tangó, swing és salsa – a Tavaszi TáncTéren bárki beszállhat a közös táncba, amit esti örömzene zár.

A hagyományos műfaji ajánlók mellett a Budapesti Tavaszi Fesztivál programja idén tematikus koncepciók szerint is böngészhető és élvezhető a www.btf.hu honlapon. Hat élményutat ajánlanak a szervezők az érdeklődők számára. Az #alternézet azokra a szubkulturális körökre hívja fel a figyelmet, melyek városunk rejtett kincsei, titkos erőforrásai. Ezek az alulról jövő szerveződések új megvilágításba helyezik valóságunkat és erősen rákérdeznek jelenségeire. A #családikör jelzésű programokon az egész család talál magának elfoglaltságot: jöjjenek gyerekek, unokák, szülők és nagyszülők, bármilyen összetételben! Budapest az európai kulturális vérkeringés része: párbeszédben áll a nemzetközi alkotásokkal és megfogalmazza saját kézzelfogható, időtálló értékajánlatait. Ezeket gyűjtötte egybe az #európaihatás élményút.A művészet az utcán hever. Vedd észre, hallgass bele, engedd, hogy új nézőpontokból fedje fel magát az ismerősnek vélt köztér! Ezt kínálják a #köztérélmény programjai. A #nőihangok eseményein a gyakran elnyomott nézőpontok vagy elfojtott vélemények változatos formákban és bátran törnek elő, mert minden költőnő költő és idén az anyák napja is a munka ünnepére esik.Minden környezetbarátnak kötelező program a #zöldeszmék sorozat. Milyen bolygót kaptunk örökül és mit tehetünk a megóvásáért? Ez talán ma a legfontosabb közös ügyünk, amit éppen ezért a legkülönbözőbb műfajokban járunk körül.